A karánsebesi csata az Osztrák-Török háborúk egyik legkülönösebb és legtragikomikusabb eseménye volt, amely 1788. szeptember 17-én történt.
Előzmény:
Az Osztrák Birodalom és az Oszmán Birodalom között régóta fennálló ellenségeskedés a 18. század végén ismét konfliktusba torkollott. II. József osztrák császár 1787-ben háborút indított a törökök ellen, hogy megerősítse birodalma határait és megvédje a keresztény lakosságot az oszmán elnyomástól. 1788 szeptemberében az osztrák hadsereg, amely mintegy 100.000 katonából állt, Karánsebes városának közelében táborozott. A császáriak soraiban a birodalom szinte minden nemzetisége képviseltette magát, és sokan egyáltalán nem értettek németül, leszámítva a főbb vezényszavakat.
A karánsebesi csata:
Szeptember 21-én este egy csoport császári lovas alkoholt kínáló cigányokba botlott a felderítő őrjáratuk során. A lovasok boldogan elfogadták és nagy ivászat vette kezdetét. A mulatozó lovasokra rátalált egy csoport gyalogos katona, akik csatlakozni szerettek volna, de ezt nem engedték nekik. Elkezdtek dulakodni és végül a fegyverek is előkerültek. A város mellett táborozó katonák viszont készenlétben voltak és figyelték az éjszakában esetlegesen rajtuk ütni kívánó törökökre utaló jeleket. Amikor meghallották a tőlük nem messze lévő csoportok dulakodását felverték a tábort és kiabálták, hogy itt vannak a törökök. Ezt meghallották a részegen verekedők is és siettek segíteni bajtársaikon. Amikor viszont visszaérkeztek a táborba rájuk lőttek, azt gondolva, hogy ők a törökök. A visszaérkezők próbálták mondani németül, hogy állj, de mivel sokan nem értettek németül, így folytatódott a baráti tűz. A zűrzavar megfékezhetetlen volt, és sokan el is menekültek az erdő sötétjébe. Másnap a tábor rájött, hogy mekkora félreértés történt, így az osztrák csapatot könnyűszerrel verték le a törökök és elfoglalták a várost.
Biztosan megtörtént ez a hihetetlen félreértés?
Fontos tudni, hogy az első beszámolók 40 évvel a csata után születtek. Azonban figyelembe kell venni, hogy egy ilyen eset után sem a sereg vezetése, sem a katonák nemigen akartak beszélni a történtekről, mivel óriási szégyent érezhettek miatta. Növeli a kételyeket az, hogy mindegyik beszámolóban más halálszámokat osztanak meg a nyilvánossággal. Volt aki azt írta, hogy 150 ember vesztette életét, de olyan is volt, aki szerint 500-1000. Paul Bernard amerikai történész 1968-as, II. Józsefről szóló életrajzában beszél 10 000 halottról Karánsebesnél, azonban nem mutat fel semmiféle bizonyítékot erre.
Bár a karánsebesi csata nem volt döntő ütközet az Osztrák-Török háború során, emléke máig fennmaradt a katonai anekdoták és tanulságos történetek között. A csata rávilágít arra, hogy a háborúban néha a legnagyobb ellenség maga a belső káosz és fegyelmezetlenség.
